Bár állítólag nem tesz jót a pocimnak ha sokat eszek belőle, mert amióta világ a világ, a nyulak növényeket esznek és nem száraz tápot. Hm... Tehetnek róla a nyulak, hogy az emberek későn találták fel az ínycsiklandó karikákat, meg rudacskákat, meg egyebeket??? Nem. Na ugye. Mondjuk nem szeretném ha fájna a pocim, és megint el kéne menni arra a helyre, ahol azt a sokféle állatszagot éreztem. Nem is értem, minek voltunk ott. Utaztunk busszal, villamossal, odaértünk, vártunk, aztán be egy csupafehér szobába, ott egy tökre de vadidegen pacák kiszedett a hordozómból (a 2 okos meg szó nélkül hagyta hogy tapogasson) aztán visszatett. Nem is értem???? Bár állítólag oltást kaptam. Éreztem egy pici szúrást, vagy ilyesmit, de szerintem csak meghúzta a szőröm. Aztán felvette az adataim. Mi ő? Rendőr? Azt hittem állatorvos… Ja meg hogy még menjünk vissza 2 hét múlva. Na persze. Én tuti nem!!! Kifelé menet köszönt. Én meg nem. Pf… Aztán hazafelé ment a lelkifurka, mert kajával kínált a 2 főkolompos, meg vízzel, meg cukiskodtak. Hát én meg jól nem figyeltem rájuk. Még otthon is duzzogtam picit. Úgy kell nekik!
